Az antibiotikummal történő „öngyógyítás” veszélyei

Információk az intézményi betegek és látogatóik, a lakosság  számára

Készült az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) közleményeinek felhasználásával

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság 2024. évi Európai Antibiotikum Naphoz kapcsolódó szakmai rendezvényt tartott.

Ebből az alkalomból a Református Pulmonológiai Centrum a következő tájékoztatást állította össze az intézményi betegek és látogatóik számára az antibiotikumok használatával, különös tekintettel az antibiotikummal történő öngyógyítással kapcsolatban.

Az antibiotikumok elérhetővé válása, a baktériumok által okozott betegségek gyógyíthatóságát és ezzel a várható élettartam jelentős növekedését eredményezte. Ezen gyógyszerek szakmailag megalapozott felhasználása betegek minden nap betegek millióinak gyógyulását eredményezi. A siker eléréséhez és az egyéb, nemkívánatos hatások kialakulásának megelőzéséhez azonban az antibiotikumok helyes használatára van szükség.

Az indokolatlanul, vagy helytelenül szedett antibiotikumok szedése következtében a baktériumok a kezeléssel szemben ellenállóvá, azaz rezisztensé válhatnak.

Az antibiotikumok hatásának ellenálló, úgynevezett antibiotikum-rezisztens baktériumok veszélyt jelentenek mindannyiunk számára, mivel esetükben az antibiotikus kezeléstől várt hatás nem érhető el. Ha ezt a problémát nem vesszük komolyan, szembe kell nézni az antibiotikum előtti korszak visszatérésével, amikor akár egy egyszerű sebfertőzés is halálos ítéletet jelentett.

Ha többször és helytelenül szedünk antibiotikumokat, hozzájárulunk az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok kialakulásához és elterjedéséhez. A helytelenül és indokolatlanul szedett antimikrobás szerek következtében egyre több antibiotikum vesztette el hatékonyságát. Mára az antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta fenyegetés világszerte az egyik legsürgetőbb egészségügyi problémává vált. Ez azt jelenti, hogy ha valamikor Önnek, gyermekeinek vagy más családtagjainak szüksége lesz antibiotikum-kezelésre, akkor könnyen előfordulhat, hogy az alkalmazott antibiotikumok már nem lesznek hatásosak.

Antibiotikumokkal történő „öngyógyításnak” azt nevezzük, amikor valaki antibiotikumot szed anélkül, hogy előzetesen orvoshoz fordulna. Tehát például egy korábbi kezelésből visszamaradt vagy másvalakinek felírt antibiotikumot szed be, orvosi javallat nélkül.

Az őszi-téli időszak a megfázások, légúti betegségek szezonja. Azt, hogy a kialakult betegség antibiotikum terápiát igényel-e, csak orvos döntheti el. A felső légúti fertőzések, „megfázások” számottevő részét vírusok okozzák, melyek ellen az antibiotikumok hatástalanok, szedésük indokolatlan és több szempontból is káros. Ha vírusfertőzésre „öngyógyításként” antibiotikumot szedünk, azzal a fertőzést nem fogjuk gyógyítani, de számolnunk kell a gyógyszer esetleges mellékhatásaival, a bélflóra potenciális felborulásával.

Intelmek az antibiotikum szedéssel kapcsolatban:

• • Soha ne próbáljon meg antibiotikumokat vásárolni orvosi recept nélkül!
  • Soha ne rakja félre a megmaradt antibiotikumokat későbbi felhasználás céljából!
  • Soha ne ossza meg a megmaradt antibiotikumokat másokkal!
  • Az antibiotikumokat mindig az orvos által előírt adagban és időtartamig szedje!
  • Antibiotikum felírása esetén mindig jelezze orvosának, hogy milyen egyéb gyógyszert szed.

Az antibiotikumok nem megfelelő adagban, illetve időtartamig történő szedése az egyik legfontosabb kiváltó oka a kezelésnek ellenálló baktériumok kifejlődésének.

Ne tartsa meg a megmaradt antibiotikumokat! Ha az előírtnál több antibiotikumot (tablettát, kapszulát) kapott, vagy egy kezelés után megmaradt antibiotikum, azokat ne dobja ki a szemetesbe, hanem forduljon gyógyszerészéhez a megmaradt adagok megsemmisítése ügyében.

Kérjen tanácsot gyógyszerészétől: más gyógyszerek, gyógyhatású szerek is segíthetnek az egyszerű légzőrendszeri tünetek enyhítésében. Gyógyszerésze vény nélkül kapható gyógyszereket ajánlhat a tünetek enyhítésére.

• • A fájdalomcsillapítók enyhítik a fájdalmat és a lázat.
  • A torokgyulladás-csökkentő gyógyszerek, például a torok spray vagy pasztillák segítenek a könnyebb nyelésben.
  • A szájon át szedett köptetők feloldják a lerakódott nyákot, váladékot, így segítik a légutak tisztulását.
  • Az orrspray-k csökkentik az orrnyálkahártya duzzanatát, így segítenek a könnyebb légzésben.
  • Az antihisztaminok enyhítik az orrdugulást, tüsszentést és viszketést.
  • A bőséges folyadékfogyasztás és pihenés szintén segít a fenti betegségek leküzdésében.

Adjon időt a gyógyulásra!

 A fentiekben leírtak betartása mellett a felső légúti gyulladás tünetei általában egy héten belül érdemben javulni fognak. Alsó légúti gyulladás esetén a tünetek teljes megszűnése több hetet is igénybe vehet. Ha tünetei továbbra is fennállnak, vagy súlyosbodnak, keresse fel kezelőorvosát.

 Forrás és további információk: https://antibiotic.ecdc.europa.eu/hu/tajekozodjon

Dr. Molnár Kornélia M. D. Ph. D.